A meddőségi kezelések támogatásával javítani nem, de talán stabilizálni tudjuk a romló demográfiai folyamatokat és mérsékelni a természetes népességfogyást - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjújában Vesztergom Dóra, a Humánreprodukciós Igazgatóság igazgatója, aki azt vallja, hogy mindenkinek meg kell adni a hitének, meggyőződésének megfelelő kezelést és ezáltal azt a lehetőséget, hogy gyermeke születhessen. A szakemberrel arról is beszélgettünk, hogy a meddőség a világon és idehaza mekkora probléma, milyen aktuális trendeket lehet érzékelni, mi indokolta az ellátórendszer teljes átalakítását és államosítását, és hogy jelenleg hol tart ez a folyamat és milyen számokat tud felmutatni, valamint hogy miként változik a jogszabályi háttér. Az Országos Kórházi Főigazgatósághoz tartozó intézet vezetője kiemelte: a tulajdonosváltás után most áll össze egy strukturális változás, céljuk, hogy a következő 3 évben minden vármegyei kórházban legyen egy meddőségi szakambulancia, valamint a következő 5 évben még három lombikcentrumot terveznek nyitni a kelet-magyarországi régióban.
Ugyan ma még sokak számára a génterápia a tudományos fantasztikum kategóriájába tartozik, már jelen van és rendkívüli hatású lehet a betegek kezelésben - jelentette ki Matt Zeller, a Novartis Hungária ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. A globális gyógyszercég hazai vállalatának vezetőjével beszélgettünk a szektort meghatározó új trendekről, a klinikai vizsgálatok digitalizálódásáról, a Magyarországon megkötött háromoldalú partnerségi megállapodásról, az adatokban rejlő lehetőségekről, valamint az egészségügyi kassza pénzügyi korlátairól is.
Biztosan lesznek még kisebb-nagyobb amplitúdóval fellendülő járványhullámok - vetítette előre a koronavírus kilátásaival kapcsolatban a Portfolio-nak adott interjújában Jakab Ferenc virológus. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában működő virológiai laboratórium vezetője úgy vélekedett, hogy jelen pillanatban az oltás az egyetlen hatékony fegyverünk a vírus ellen és nagyon fontos a harmadik oltás felvétele, ugyanakkor szerinte nem javasolt, hogy négyhavonta oltsuk a lakosságot, és a jövőben felértékelődhetnek a koronavírus ellen kifejlesztett gyógyszerek. A szakemberrel beszéltünk a nyájimmunitás fogalmáról, a többrétegű védekezési stratégia fontosságáról, a hosszabb távú koronavírus-ellenes megoldásról, a pécsi kutatásokról és fejlesztésekről, személyes céljáról, az iskolateremtés lehetőségéről, az élettudományok, azon belül is a biológiai és mikrobiológiai kutatások szerepéről, valamint a vakcinaellenes hangokról is.
Jelentős részben magyar kutatókra épül az a csapat, amely több laboratóriumi kísérletben megállapította, majd fázis-2 klinikai vizsgálatokkal támasztotta alá, hogy az azelasztint tartalmazó orrspray több szempontból is hatásos lehet a koronavírus fertőzés ellen. Nagy Eszter, a bécsi központú CEBINA biotechnológiai cég alapítója vezeti ezt a csapatot. A Portfolio-nak adott interjújában a legutóbb bemutatott, 90 koronavírus-fertőzöttet bevonó fázis-2 vizsgálat eredményeire hivatkozva azt nyilatkozta, hogy azok prediktálják a hatóanyag hatásosságát a vírus ellen, vagyis gátolja a vírus terjedését a fertőzés korai szakaszában, amivel életeket lehet menteni. Leszögezte ugyanakkor, hogy bizonyítani egy gyógyszer hatásosságát csakis fázis 3 vizsgálatban lehet, amelybe több száz, vagy ezer pácienst vonnak be. Ennek előkészítését már elkezdték egy német gyógyszergyártóval. Veszélyhelyzeti engedélyt (mint a vakcinák) pedig nem kapott, így az egyének döntése marad, hogy ezzel a plusz eszközzel védekeznek-e a fertőződés ellen. Ez az oka annak, hogy bár Magyarországon is népszerűvé vált az azelasztint tartalmazó spray vásárlása a patikákban, nem érdeklődnek iránta tartósan tömegek, hanem különböző - az oltóanyag hatásossága szempontjából kedvező - fejlemények mozgatják a gyógyszer iránti keresletet. A kutató azt is elárulta nekünk, hogy a hatóanyag a vírus minden eddig tesztelt variánsa, így a most domináns delta ellen is hatásos a vizsgálataik szerint.
Amikor a humán genom projekt befejeződött a kétezres évek elején, akkor az emberiség elmondhatta, hogy sikeresen leolvasta a genetikai kódot, és körülbelül most tartunk ott, hogy ezt át is tudjuk írni - véli György Bence, a Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (IOB) szemészeti transzlációs kutatócsapatának vezetője. A Semmelweis Egyetemen PhD fokozatot szerző, majd a bostoni Harvard Egyetemen kutató szakember fontos szerepet tölt be a Roska Botond világhírű vakságkutató által alapított bázeli intézetben, ő felel azért, hogy a látás visszaállítása érdekében végzett alapkutatások eredményeit hogyan lehet átültetni a gyakorlatba. A szakember a Portfolio-nak adott interjújában részletesen beszélt a magyarországi terveikről, annak előkészítő munkálatairól, az orvosok és a betegszervezetek szerepéről.
Be fog következni egy robbanásszerű növekedés a magánegészségbiztosítások piacán - vetíti előre Almássy Gabriella, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója. Lancz Róbert, a Doktor24 vezérigazgatója pedig szintén azt vallja, hogy komoly lehetőség van a magánegészségügyi biztosítások piacában. Nem véletlen ezért, hogy a saját területén meghatározó két szereplő a magyar piacon egyedülálló stratégiai együttműködésbe fogott. Ennek rövid távú eredménye egy közös cég, amely finanszírozza és megvalósítja, hogy a biztosító és a magánegészségügyi szolgáltató ügyfelei egy országos hálózatban, azonos minőség mellett jussanak ellátáshoz. Az együttműködés részleteiről, a jövőbeli tervekről a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban beszélt a két cégvezető. Megtudtuk többek között azt is, hogy a fővárosban már évek óta zajló piaci konszolidáció és felvásárlási hullám be fog gyűrűzni az ország többi részére is, jelenleg is 10 akvizícióról tárgyalnak.
Több szakmában is kiválósági központokat hozunk létre az adott terület nemzetközi hírű orvosaival, így létrejön minden szakmában egy kvázi országos kórházi osztály és a centrumok kiszolgálása érdekében az egész országra kiterjedő ellátórendszert építünk. Ennek köszönhetően több vidéki városban is a legmagasabb és egységes szakmai minőséggel találkozhatnak a betegeink a magánklinikáinkon - részletezte a TritonLife Csoport nagyívű, de már rövid távon megvalósuló terveit Fábián Lajos, a holding igazgatóságának elnöke. Az egészségszervezési- és biztosítási szakember azzal számol, hogy az általuk felépített rendszer mindenképpen magával hoz majd valamilyen finanszírozási változást. Ők készen állnak arra, hogy magánszolgáltatóként belépjenek a közfinanszírozott ellátásba. Az interjúban a járvány egészségügyre gyakorolt hatása, az egészségügy átalakításának folyamata, annak sikerének esélyei, a TritonLife Csoport elmúlt három évének működése és a magánszolgáltató-hálózat új vidéki központjainak konkrét helyszínei is szóba kerültek. Megtudtuk azt is, hogy az elmúlt három évben a kezdeti 2,2 milliárd forintos árbevételt megtriplázta a holding, a Róbert Magánkórházban pedig már évente 1800 gyermek születik. Arra is rákérdeztünk, hogy miből finanszírozza gyors terjeszkedését a csoport.
Merjenek külföldre menni új technológiák megtanulása érdekében és utána merjék hazahozni a tudást, mert vannak olyan gyógyító intézmények, ahol támogató szakmai együttműködésre lehet lelni - vallja Póth Sándor, a Budai Egészségközpont Privát Urológiai Osztály vezető főorvosa, aki megvalósította az intézményben a multiparametrikus MRI és mesterséges intelligencia vezérelt fúziós biopsziát. A szakemberrel az új technológia előnyeiről, a BEK-ben zajló innovatív folyamatokról és tudástámogatásról beszélgettünk.
Alapvetően pozitívan látja a magyarországi magánegészségügyi szektor kilátásait Karai Gábor. A Teladoc Hungary ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában kifejtette: a súlyos járványhullámok közepette a betegek visszatértek a magánszolgáltatókhoz, sőt a privát cégeknek piacbővülést hozott az állami ellátásokhoz való hozzáférés beszűkülése, nem véletlen, hogy a nagy magánszolgáltatók további bővülést terveznek és egyre többen nyújtanak ellátást vidéken is. Az amerikai hátterű globális multi hazai vezérével új terveikről is beszélgettünk. Megtudtuk azt is, hogy a közeljövőben egy külön a lakossági igényeket célzó szolgáltatást indítanak, előfizetéses modell keretében, melynek egyik eleme lesz az éjjel-nappali orvosi távkonzultáció, telefonos, online és videokonzultációs orvosi tanácsdadás.
A koronavírus-járvány késztette lépésre a kormányt az egészségügyi rendszer átalakítása felé. Leegyszerűsítve: ha nincs járvány, nincs orvosi béremelés sem - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Eszter. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egészségügyi közgazdásza szerint a rendszer több zavar közepette működött, ez pedig a magánegészségügy felé terelte a betegeket, ahol a legnagyobb cégek a bővülésre fogadtak és fogadnak ma is. A szakember szerint mindezt nem alaptalanul teszik: az az állítása ugyanis, hogy a pandémia idején végrehajtott egészségügyi átalakításoknak a betegek lesznek a vesztesei, a magánellátók viszont egyértelműen nyertesek. Arról is beszélgettünk, hogy miért van a rendszerbe kódolva a kórházak újbóli eladósodása, miért jelentek meg az ellátórendszer esetében a központosítási törekvések, hogy a járvány lecsengése után miért lehetetlenülhet el több osztály, egészségügyi intézmény és miért fog majd növekedni a sorbanállás a közellátásban. Arra számít, hogy a magánegészségügyi szereplők egyre inkább helyettesítői lesznek az állami ellátásnak, nem csak kiegészítői.
A Szent Imre Kórházban is növekszik a koronavírus-esetek száma és további növekedésre kell számítani, amire a kapacitások átszervezésével készül fel az intézmény - derül ki Bedros J. Róbert kórházfőigazgató Portfolio-nak adott interjújából. A főigazgató arról is beszélt, hogy jelenleg naponta 600-700 pácienst tudnak beoltani és ezt az oltási képességet meg tudják duplázni maximális kapacitásigény esetén. A kórházvezetőt az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében március elsején élesedő új munkaszerződésekről is kérdeztük, melynek kapcsán elmondta: nem számítanak nagy arányú távozásra, a kórház által biztosított feltételek vonzóak lesznek. A keresetek nem csökkennek, ezért nem is számolunk komolyabb kapacitás-kieséssel - húzta alá. Mindezeken túlmenően a Dél-budai Centrumkórház (DBC) miniszterelnöki megbízottja részletesen szólt a folyamatban lévő szuperkórház-projektről is. Ezek szerint csúszás nincs, a létesítmény-kivitelezés előkészítése már jövő tavasszal megkezdődhet.
A koronavírus-járvány egyik lényeges következménye egy sokkal inkább digitális és távoli ellátásra kész világ az egészségügyben is - vallja Catherine Estrampes, a GE Healthcare EMEA régiójáért felelős vezetője. A világ egyik legnagyobb multinacionális vállalatának régiós vezetője a Portfolio-nak adott interjújában ennek kapcsán elárulta, hogy a vállalat a digitális üzletága növekedésére számít, és ennek érdekében fókuszba helyezik a mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat, melyek kidolgozásában aktívan részt vesz a magyarországi kutatócsapat. A szakembert arról is kérdeztük, hogy a vállalat hogyan viszonyul a koronavírus elleni védőoltásokhoz, amikor a dolgozóikról van szó, beszélgettünk a magyarországi befektetői környezetről, az ország digitális kapacitásáról, valamint a járvány utáni egészségügyi trendekről.
Már évtizedek óta óriási probléma van Magyarországon az állami egészségügyi szektorban, az alacsony bérek, az orvosok kivándorlása és a csökkenő minőségű ellátás ugyanis lejtőre állította a teljes ágazatot. Bár a magánegészségügy rengeteg terhet levett az ellátórendszer válláról, azonban ez csak a katasztrófa késleltetésére lehet elég, a megoldáshoz azonban drasztikusabb lépésekre van szükség.
A koronavírus-járvány első hullámának elején a forgalmunk az egyharmadára csökkent, áprilisra ez visszaemelkedett az eredeti szint felére, szeptemberre pedig már ott vagyunk a forgalom tekintetében, mint januárban voltunk - mondja Babai László, a mára 1,2 milliárd forintos nettó árbevételt elérő Prima Medica Egészséghálózat alapító-igazgatója, aki arról is beszélt a Portfolio-nak adott interjújában, hogy mennyiben maradt fent a hálózatban a távkonzultáció. A magánegészségügyi szolgáltató vezére arra is felhívta a figyelmet a második hullám miatt óvatosabbá váló betegek kapcsán, hogy az állami kórházak kapacitása is kezd betelni, ám egy betegség magától nem tűnik el. A szakemberrel arról is beszélgettünk, hogy mit okoz a hamarosan életbe lépő egészségügyi szolgálati jogviszony és hogy milyen nagyívű tervei vannak a Prima Medica hálózatnak.
A vírus alapvetően kiszámíthatóan terjed. Ha jó adataink vannak, akkor a járványügyi folyamatok nagyon jól előre jelezhetők - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Oroszi Beatrix epidemiológus, aki arra a felvetésünkre is reagált, hogy milyen adatokkal rendelkezik most Magyarország. A Semmelweis Egyetem munkatársa ennek kapcsán kiemelte, hogy a tesztelések száma elérte a kapacitás-korlátot, heti 70 ezer körüli értékről már nem növekszik tovább a tesztek száma. A Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagja szerint éppen ezért az állandósuló napi esetszámokból nem szabad levonni azt a téves következtetést, hogy hátradőlhetünk és a vírus reprodukciós rátája (R) 1 körüli, mert ez nem így van. Sőt, azt is elárulta, hogy már nem közlik az R értéket, mert a tesztkapacitás hiánya miatt nem tükrözné a valós járványügyi helyzetet. Az orvossal emellett beszélgettünk a német járványügyi kezelés sikerességének okairól, valamint a dél-koreai, osztrák, és természetesen a svéd útról is. Szóba került továbbá, hogy kikre és milyen esetekben a legveszélyesebb a vírus. Ezek szerint az idősebb, krónikus alapbetegséggel rendelkező, elhízott férfiak aggódhatnak a leginkább az új koronavírus miatt.
A hazai állami kórházakban most jobb a helyzet járványügyi szempontból. Kiemelten védik ugyanis a fertőzésveszélynek fokozottan kitett helyeket - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Ficzere Andrea. A Magyar Kórházszövetség elnöke úgy vélekedett, hogy a tavaszi időszak tapasztalatai alapján könnyebb lesz a felkészülés az esetleges új kórházi hullámra, ebből a szempontból nagyon fontos a munkatársak pszichés felkésztése. Az egészségügyi dolgozók szempontjából pedig óriási jelentősége van a gyors tesztelésnek is, mert csak így lehet elkerülni a kontaktok esetében a kéthetes karantént és a munkából való kiesést. A kórházi szakemberrel beszélgettünk arról is, hogyan reagáltak a járvány első hulláma után a betegek, mennyire torlódtak fel a nem ellátott esetek és az is kiderült az interjúból, hogy ezen betegek ellátására plusz forrás kerülhet az állami rendszerbe.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
El kell adniuk a Chrome-ot?
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Farkast kiáltott Ukrajna?
Kecskeméten tett bejelentést Lázár János.
Furcsa eszközöket fedeztek fel az orosz katonák.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
